Hideg telünk lesz

Az elmúlt 100 év leghidegebb tele lesz

Európában az elmúlt száz év legzordabb telét jósolják a meteorológusok. Már néhány hónap múlva megérkeznek az arktiszi légtömegek, a Nap pedig csak néha bukkan fel az égbolton.

Mennyire valószerű ez a prognózis? A meteorológusok azt ígérik, hogy a közeli hetekben már pontosabb képet rajzolhatnak, miután újabb adatok birtokában lesznek.

Meleg pulóverekre, téli kabátokra igencsak szükségük lesz Európa lakóinak. Dominique Jung német meteorológus szerint a téli szezon szokatlanul hideg lesz: főleg januárban és februárban lehetnek kemény fagyok. De még márciusban sem várható a tavaszi felmelegedés. Erre csak áprilisban számíthatnak a földrész lakói.

Tény, hogy az utóbbi időben nem kedvez az időjárás az öreg kontinensen élőknek. Nyáron számos esetben volt tűz Görögországban és Spanyolországban. Télen egyetlen nap alatt keletkeznek hófúvások, hóbuckák. A múlt télen számos áldozata volt a fagynak. Olaszországban a hótorlaszok miatt több kilométeres dugók keletkeztek, szüneteltetni kellett a légi közlekedést, de még a labdarúgó-mérkőzéseket is le kellett mondani. Nagy-Britanniában februárban annyi hó esett, hogy gyakorlatilag megbénult az ország élete. A tudósok azt mondják, a globális klímaváltozás következményeiről van szó. De továbbra is vitáznak, hogy mi is várható: felmelegedés vagy lehűlés?

Egyes előrejelzések szerint már egy év múlva megkezdődik a hőmérséklet lassú, de elkerülhetetlen csökkenése. Ezt azzal magyarázzák, hogy nő az Antarktiszon az évi középhőmérséklet, olvad a jég. Megnő az óceán „sötét” felszíne, amely jobban elnyeli a meleget. A jég gyorsabban olvad. A tudósok arra is rámutatnak, hogy a Golf-áramlat hőmérséklete is évente csökken, aminek állítólag a jéghegyek olvadása az oka. A Golf-áramlat lehűl, kevesebb meleget hoz Európába – mondja Jelena Ponkratyenko meteorológus.

A globális felmelegedést megelőzik a rövid ideig tartó lehűlési szakaszok. Az Arktisznál egyre melegebb lesz, a „nyitott ajtajú hűtőszekrény” effektusa figyelhető meg. A hideg arktiszi levegő mind messzebbre jut. A sarkok jegének olvadása lehűti az óceánokat.

Várhatók-e zord fagyok Oroszország európai részén? Roman Vilfand, Oroszország fő meteorológusa nem osztja nyugati kollégáinak aggodalmait. „Még a legmelegebb télen is vannak hidegebb időszakok. Oroszország területén megszokott téli idő várható” – jelentette ki. Sőt: a meteorológusok Oroszország lakói számára elég kellemes időt ígérnek. Október második felében és novemberben az évszaknak megfelelő időjárás várható. Decemberben Oroszország legtöbb régiójában a tavalyinál enyhébb lesz a tél.

hungarian.ruvr.ru

http://www.fenyorveny.hu/2013/09/az-elmult-100-ev-leghidegebb-tele-lesz.html

Hold - Pólusváltás

Pólusváltás a Holdon

Hál' Istennek most már nekünk semmi mást nem kell tennünk, csak azt, hogy felnézzünk az égre! Mert a Hold pólusváltása, pontosabban pólusingadozása jól látható szabad szemmel is!

Mai nap pl. telihold volt, és aki felnézett ma este vagy pirkadatkor az égre, jól láthatta ( ott, ahol viszonylag tiszta volt az ég ), hogy a Hold legjellezetesebb alakzatai más szögben állnak, mint amit eddig róluk a hivatalos Holdfelvételeken nekünk mutogattak. 

Sajnos azonban egy aktuális teliholdas felvétellel még nem tudunk szolgálni, mivel ahhoz egy jó minőségű kamera kellene, lehetőleg csillagászati távcsőhöz kapcsolva, de Önök most már e nélkül megtapasztalhatják szabad szemmel azt, ami a mai éjszakán és pirkadatkor jól látszott egész Magyarország felett: a jellegzetes 135 fokos Hold-tengelyeldőlést, melyet már legalább 3 éve megfigyelnek világszerte:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=8yk50VT-rpY

A fenti videóban azonban számunkra most az a leglényegesebb, amit kb. 1p 15mp-35mp között mutatnak : a jól látható 135 fokos tengelyváltást! Melyet szabadszemmel is meg lehet figyelni, mivel a Hold legjellegzetesebb alakzata, "a nyúl két füle" ( a Nyugalom tengeréből "kinövő" Termékenység tengere és Nektárok tengere ), mely eredetileg kb. 14 óra szöge alatt látszik, a pólusváltás után már kb. 19 óránál áll!

A mai napi aktuális magyarországi megfigyelésünk pedig arra a múlt hónapban felvett telihold-állásra hasonlít leginkább, melyet az alábbi videóban kb. 4p 00mp- 47mp között mutatnak:

http://www.youtube.com/watch?v=V1jbp7_8Ako&feature=player_embedded

Megkockáztatjuk azonban, hogy a Hold tengelyingadozásaiban most főleg a Föld a felelős és nem a Nibiru, ahogy ezt korábban ( teljes joggal ) gondolták, mivel ha a Föld 2006. decemberében még jobban oldalára dölt ( lásd még a http://spiritufo.ditro.hu/valodi-ufo-kutatas/16-elhallgatott-tenyek/236-a-foeld-doelesszoege-2006-decemberetl-jelentsen-megvaltozott cikket ):

akkor ennek a "breaking news-os" eseménynek a Holdra is alapvető kihatásai vannak, melyet eddig elfelejtettek végiggondolni! És mivel már minden normális ember tudja, sőt közhely, hogy a Hold egy mesterséges égitest, melyet kb. 12.000 éve ( Atlantisz elsüllyedése után ) hangoltak be pontosan az akkor kialakult 23,5 fokos tengelyferdültségű Földre ( ez a fok mindig az adott emberiség tudatállapotát mutatja ), ezért az ilyen durva változás, mely a Földdel megtörtént ( annyira durva, hogy nem csak a hivatalos tudomány, de az alternatív kutatók sem merik elhinni, annyira kapaszkodik mindenki tiz körmével egy régi, elavult tudatállapotba! ), a Hold tengelyszögét is lényeges módon befolyásolja.

Ezért amikor a Hold tengelyváltozás-ingadozásait látjuk, akkor valójában a Föld forgástengelyének alapvető dölésszög-változásáról kapunk jól látható bizonyítékot!

Agartha

Az üreges Föld – Agartha

Forrás:  www.siriusnetwork.worldpress.com

fordította: Borosnyay Gábor

( Összefoglalás )

A Föld belseje


„A Föld belül üreges!” Ezt lehetett hallani néhány évvel ezelőtt bennfentes körökben. Ezt még egy - a Déli-sarkról készült - műholdas NASA-fénykép is alátámasztotta, amely 1968-ban készült és amelyet a NASA titokban tart.

Ezen azt lehet felismerni, hogy nincs mágneses pólus, hanem ahelyett a 83. szélességi foknál egy nyílás létezik, amely a Föld belsejébe vezet. Eszerint a Föld belsejében egy üreges tér tátong, amelyet a földkéreg belső oldala határol. És az a hír járja, hogy ott szárazföldek vannak, egy központi, Földön belüli Nap és egy magasan fejlett emberi civilizáció.
Már a 18. században egy üreges bolygóról írt a svájci matematikus Leonhard Euler, amelynek központjában egy belső Nap van, amely meleget és fényt ad egy földön belüli emberiségnek.

A 19.században, amire a Földet körbeutazták és a felszínén mindent kikutattak, fogott hozzá a felszíni ember a Föld utolsó részének a felfedezéséhez, melyre addig még nem tette rá a lábát: az Északi-sark jeges sivatagaihoz. 1818-ban az amerikai volt katonatiszt, John Cleves Symmes azt terjesztette, hogy a Föld belül üreges és lakható. Senki nem figyelt rá és senki sem tudta, hogy honnan szedte ezt. Belefáradva harcaiba, melyeket azért folytatott, hogy a Szenátus hallgassa meg őt, 1829-ben halt meg anélkül, hogy egy expedíciót küldtek volna a sarkvidékre. Mégis azonban ugyanabban az évben két másik ember megtette azt az utazást, amely Symmesnek már nem jutott ki: A két skandináviai, Jens és Olaf Jansen anélkül, hogy észre vették volna, bejutott a Föld belsejébe és 2 teljes évig egy olyan emberiség vendégeként élt ott, amelyik állítólag nálunk sokkal fejlettebb. Csak Olaf Jansen élte túl az utazást. De miután beszélt a kalandjaikról, 28 évre egy zárt bolondok házába száműzték.
Jules Verne ugyanebben az időben írta meg „Utazás a Föld középpontjába” c. regényét. Más írók két másik regénye hasonló történetekről szólt.
1827-ben jutott el az angol Parry a 82º47’ északi szélességig.
1881-ben honfitársa Marckham elérte a 83º20’-et.
Számos további kutató is megpróbálta elérni a 83. szélességi fokot, de teljesen sose voltak erre képesek. A norvég Fritjof Nansen azonban az Északi Sark keresése közben elérte a 86. szélességi fokot. Ő egy addig megmagyarázhatatlan jelenséggel találkozott: dél tájban egy gyengén vörösen pislákoló napot látott, ami úgy nézett ki, mint egy korong. Laposnak látszott és egyenetlen fekete csíkok voltak rajta. Ezenkívül különösnek találta, hogy minél északabbra ment, annál kevesebb jeget látott.
1894. augusztus 3-án a következőt jegyezte fel naplójába: „Ma rókanyomokat láttunk. A klíma meglepően enyhe, alváshoz majdhogynem túl meleg.”
Az amerikai Isaac-Israel Hayes 1869-ben Grönlandra utazott, hogy az annak északnyugati részén fekvő Ellesmere és Grinnel vidékén folytasson kutatásokat. A naplójában ilyen bejegyzést találunk: „Északi szélesség 78º71’. Egy sárga pillangót láttam, valamint – ki hinné – egy moszkitót. Ezenkívül tíz molyt, három pókot, két méhet és két legyet.” Mindezeknek a rovaroknak tulajdonképpen nem is lenne szabad ott létezniük. Az újságíró Charles F. Hall 1860-62-ben az eszkimók között élt. Azt írta: „Sokkal melegebb van, mint vártam és nincs itt sem hó sem jég. A szárazföld tele van élettel: fókák, ludak, kacsák, nyulak, farkasok, rókák, medvék, foglyok és még sok minden más.” Más Északi-sark kutatók is láttak medvéket, akik télidőben észak felé húztak, nem délnek, valamint rókákat, amelyek a Sark irányába mennek, és nyilvánvalóan jól tápláltak.
1902-ben a „Discovery”-expedíció résztvevői arról tudósítottak, hogy kb. 2000 császárpingvint láttak a Déli-sarkon. 1911. július 20-án a kutatók látták ugyanazt a helyet, de ott a 2000 helyett már csak vagy 100 császárpingvin volt. Hova lettek? Eddig senki sem tudta megmondani, hogy hova ment az a sok pingvin. Ugyanígy azok a madarak is, amelyeket évről évre megfigyeltek, hogy a Sark felé vonulnak és amelyek a meleg évszakban évről évre újra visszatérnek a Sarkvidékről: hol teleltek át ezek a madarak? Egy további rejtély volt a hó elszíneződése. Egyszer csak fekete, piros, zöld vagy sárga  lett. Alapos vizsgálatok kiderítették, hogy a fekete színt vulkáni hamu okozta, a pirosat, zöldet és sárgát virágok pollenjei. Ráadásul azt találták, hogy a pollenek olyan növényektől származtak, amelyeket senki sem ismer!
Robert McClure (1807-1873) hordalékfát talált. A gyökerüktől megszabadított fák észak felől érkeztek. Hordalékfa az Északi-sarkon, ami dél felé tart!
Nansen és Hall mindketten leírták, hogy a 83. szélességi fok mögött az egybefüggő jégtakaró helyett nyílt tengerre bukkantak. Ezenkívül Nansen valamint Jens és Olaf Jansen felfedezték, hogy a sós tengervíz tetejére néhány méter vastagságban egy legtisztább édesvízréteg halmozódott fel.
A leginkább vitatott az állítólagos Északi-sark felfedező, Robert E. Peary, aki azt állítja, hogy 1909.április 6-án a Sarkon volt. Azt mondta, hogy kutyás szánnal érte el a Sarkot a jégtakaró tetején. Viszont pont ezen a helyen nyílt tenger van. Sem ő, sem konkurense, Frederick A. Cook nem tudta soha bebizonyítani az állítását. Utóbbi azt állította, hogy már 1908.április 21-én elérte az Északi-sarkot.

Jens és Olaf Jansen beszámolója

1829-ben a norvég Jens Jansen és az akkor 19 éves fia, Olaf Jansen egy tengeri utazás során úgymond véletlenül bejutottak a Föld belsejébe. Mindketten 2 ½ évig tartózkodtak ott. Ott éltek a Föld belsejében.
1829.április 3-án kezdődött a történet, amikor az említett két ember egy halászat kedvéért elhagyta Stockholm kikötőjét. Június 23-án elérték a Spitzbergákat, hogy onnan tovább vitorlázzanak a Ferenc József-földre. Kedvező szelet találtak ahhoz, hogy a nyugati parthoz érjenek. És 24 óra múlva egy gyönyörű szép öbölben kötöttek ki.

Annak ellenére, hogy messze északon jártak, ezen a helyen zöld vegetációt találtak és meleg éghajlatot. Messze nyugaton még látták a jéghegyeket, de előttük északi irányban már csak nyílt tenger volt. Tovább vitorláztak, majd három nap múlva elérkeztek egy szigethez, amelynek északi partján nagy mennyiségű hordalékfát találtak. A következő napig pihentek a kis szigeten, majd folytatták az útjukat. Mindketten csodálkoztak, hogy a klíma olyan meglehetősen meleg volt, annak ellenére, hogy egyre északabbra jártak. Olaf Jansen aztán nagyon elfáradt, és néhány órára lefeküdt. Az édesapja továbbra is a fedélzeten akart maradni. Azonban amikor Olaf felébredt, az apja volt elaludva és közben egy tomboló hóviharba keveredtek, ami három órán keresztül dobálta őket a tornyosuló hullámok és jéghegyek között.

Aztán minden elcsendesedett körülöttük. A felszerelésük fele odaveszett a tengerbe, és nem volt már ivóvizük sem. A nap tűzött, annak ellenére, hogy a legészakibb északon tartózkodtak.

Meglepetésükre megállapították, hogy a tenger vize nem volt sós, hanem tudtak inni belőle. Aztán feltámadt megint egy szél, és a kompasz bolondot játszott. Ezután 11 napig hajóztak egy kellemesen meleg napsütésben, de újra sós vizű tengerbe jutottak. Akkor Jens Jansen egy új látványra hívta fel a fia figyelmét: „Az egy látszólagos nap”, mondta neki. „Már olvastam róla. Azt mondják, hogy ez egy légköri visszatükröződés. Nemsokára újra eltűnik majd.” A nap azonban nem tűnt el. És másképp is nézett ki. Matt-vörös párából sütött és mindig ugyanazon a helyen maradt. Aztán 12 óráig nem lehetett látni, amíg ismét újra fel nem tűnt. Felhők és ködök részben eltakarták néha. Az ég eközben bíborvörös volt. Azt sem lehetett mondani, állította később Olaf Jansen beszámolója, hogy hasonlított volna a megszokott naphoz. Ha épp nem párásan vörösen vagy bronzszínűen fénylett, akkor fehér volt, de inkább egy felhőre hasonlított, semmint hogy egy nagyobb fényforrás lett volna.
Néhány nappal később végül szárazföldet láttak meg. Homokos strandot, fákat és vegetációt. A kompasz újra rendesen viselkedett. Még mindig észak felé utaztak, amin csodálkoztak, mert azt feltételezték, hogy már áthaladtak a Sarkon és már jó ideje dél felé tartanak – legalábbis a látott tájhoz képest! Három napon át vitorláztak a part mentén, mire egy gigantikus méretű folyó torkolatához értek. Rákanyarodtak a folyóra, és 10 nap múlva egy friss édesvizű csatornához érkeztek. A folyóparton nagy erdők voltak gigantikus méretű fákkal. Ez szeptember 1-én volt, 5 hónappal utazásuk megkezdése után, amikor egyszer csak emberi hangokra lettek figyelmesek. Ezek a hangok énekeltek! Röviddel ezután egy hatalmas hajót fedeztek fel, amely egyenesen feléjük tartott. A hajón óriás termetű férfiak voltak, akik egy idegen nyelven szóltak hozzájuk. A viselkedésükön Jens és Olaf Jansen felismerték, hogy nem ellenségesen viszonyultak hozzájuk, sőt mintha valamin szórakoztak volna. Ezek a férfiak mind legalább 3,65 m magasak voltak. A nők épp hogy elérték a 3,65 m-t.

Arcvonásaik finomak és szabályosak voltak. A férfiaknak szelíd, szép arca volt finom, szabályos arcvonásokkal. Tekintetük vonzó volt. Körszakállakat hordtak és gazdag öltözékük volt. A magatartásuk barátságos és udvarias volt. Kedvesek voltak és meglehetősen képzetteknek tűntek. Óriási termetük ellenére nem voltak ügyetlenek. Olaf Jansent és édesapját felvették a hajójukra, ami nagyon gyorsan és hangtalanul siklott a vizen (a folyón, amit Hiddekel-nek hívtak, mint később megtudták). A hajót olyas valami hajtotta és világította meg, amit Olaf Jansen csak öreg emberként ismert meg elektromosságnak. A levegő állandóan elektromosan töltött volt és ezáltal nagyon élénkítően hatott. Olaf Jansen később arról is beszámolt, hogy sosem érezte jobban magát, mint éppen akkor. Két nap hajózás után aztán megérkeztek egy kikötővároshoz, amit Jehu-nak hívtak. Ő és édesapja 1 évig maradtak ebben a városban.
Úgy tűnt, hogy ott az emberek főfoglalkozása a mezőgazdaság volt. A domboldalakon szőlőültetvényeket láttak, a völgyekben pedig gabonatáblák voltak. Minden arannyal volt burkolva. Az ajtók, a bútorok, a falak, az épületek, és még az asztalterítők is. Az arany volt a leghasználatosabb fém, amit itt alkalmaztak. A vegetáció dúsan nőtt.

Minden gyümölcs jó nagy volt. Voltak például szőlőfürtök, amelyek akár 1,5 m hosszúak voltak, és egy szem szőlő akkora volt, mint itt egy narancs. Az almák meg akkorák, mint egy férfinak a feje. Olaf Jansen beszámol arról is, hogy a Föld belsejében lévő nap reggel és este vörösen, nappal pedig fehéren és világosan sütött. Esténként mindig köd támadt és éjjel egyfajta éjjeli felhő takarta el a napot, ami 12 órán keresztül gondoskodott a sötétségről.
A Föld belsejében lévő nap a nagy vákuum (?) közepében lebeg és a gravitáció vagy ahogy Olaf Jansen sejtette, valami más atmoszférikus erő által marad a helyén. A belső Föld lakói a „belső világ” „füstös istenének” nevezik.
A nappal-éjjel váltakozását Jansen szerint a Föld forgása okozza, úgy mint nálunk. Az erdők fái óriásiak voltak, és láttak nagy állatseregleteket. A belső Föld lakóinak nyelve nagy hasonlóságot mutatott a szanszkrithoz (ami a régi indiai főnyelv). Ezt a nyelvet megtanították nekik, melynél a tanáraik nagy türelmet tanúsítottak irányukban.
Egy napon az uralkodó egyik küldönce látogatta meg őket, és két nap alatt sok mindent kérdezett tőlük arról, honnan jöttek. Azt akarta tudni, hogy „kint” milyen fajta emberek élnek, milyen a vallási elképzelésük, stb.
Miután Olaf Jansen és édesapja 1 évet eltöltöttek Jehu-ban, elutaztak az ország fővárosába. Az a jármű, amelyik szállította őket, hangtalanul siklott egyetlen sínen nagyon nagy sebességgel. A kocsi tetejére szárnyas kerekek voltak felszerelve, amelyek megnövelték a sebességet, amikor gyorsult a jármű. Azt mondták nekik, hogy ezek a kerekek megszüntették a légköri ellenállást, a gravitációt. Ezáltal a jármű egy vákuumba kerül, ami megőrzi a felborulástól.
A főváros, Éden a belső kontinens egyik magaslati platóján terült el és egy óriási tetszetős paradicsomi kerthez hasonlított, amelyből mind a négy égtáj felé egy-egy folyó indult ki. A négy folyó neve Pison, Gihon, Hiddekel és Eufrátesz volt. Édenben megismerték az egész ország uralkodóját, aki egy főpap volt. Ő magasabb volt mindenki másnál, legalább 4 -4,5 m magas volt és gazdagon öltözködött.

Sok kérdést tett fel nekik, és tudni akarta, hogy maradnak-e vagy vissza akarnak térni a Föld külső felszínére, feltételezve, hogy képesek lesznek arra, hogy áthatoljanak a fagyos jégövezeten, amelyek elterülnek mind az Északi-sarki, mind a Déli-sarki nyílás körül. Jansen papa azt válaszolta, hogy ő és a fia szívesen körbeutaznának még egy kicsit ebben a csodálatos világban, mielőtt elindulnának hazafelé.
Az ezután következett körutazásukon sok falut és várost látogattak meg, ezek között a nagyobbak Nigi, Delphi és Hectea voltak. A Delphi körüli fák 240-300 m magasak voltak (akkorák, mint az Eiffel-torony) és törzsük átmérője 30-37 m volt.

Megismerkedtek az emberekkel és megtudták, hogy hogyan élnek. A belső Föld emberei pl. elbeszélésük szerint mind muzikálisak és képzettek, mindenekelőtt a geometriában és a csillagászatban. A gyerekek csak 20 éves korukban kezdenek el iskolába járni, amit aztán 30 éven keresztül látogatnak, amelyből 10 év a zenetanulásnak van szentelve. Nem házasodnak a 75. – 100. életévük előtt és 600-800 éves kort élnek meg. Utazóink megtudták, hogy a belső földi embereknek majdnem olyan jó fogalmaik vannak a külső felszín földrajzáról, mint egy átlagos iskolai tanácsosnak Stockholmban. Így tudták meg azt is, hogy a belső Föld felszínének ¾-e szárazföld és csak ¼-nyi felület van víz alatt, és hogy hatalmas folyamaik vannak, melyek között egyesek 45 km szélesek. Északon és délen állítólag vannak jéghegyek is, amelyek aztán feltűnnek a mi poláris tengereinken. A Föld belsejében a madarak, ahogy Jansenék beszámoltak róla, akkorák, mint nálunk, de a szárnyaik fesztávolsága eléri a 9 m-t, és 60x38 cm nagy tojásokat raknak. Hecteában voltak 7,5 – 9 m hosszú teknősök, melyek szélessége 4,5 – 6 m és magasságuk 2 m. Az elefántok 30 m hosszúak és 23-26 m magasak voltak. A pingvinek 2 m nagyok voltak.
Minden 24 órában egyszer esett az eső. A különleges klíma, a magas nedvességtartalom és a Föld belsejében uralkodó élénkítő elektromos fény a felelős állítólag a nagy méretekért és a hosszú élettartamért.
Miután Jansenék több mint 1 éven keresztül utazgattak körbe, eljött a nap, amikor elindultak hazafelé. Kaptak jó térképeket, amelyeken a Föld teljes belső felülete fel volt tüntetve, majd ugyanaz a hajó, amely jövetelükkor szállította őket, elvitte őket a Hiddekel-folyó torkolatához, közel a Föld északi nyílásához. De az az erős déli szél, amely fújt, mindig visszaterelte őket. Így megfordultak, újbóli készleteket vettek fel, majd a Déli-sark irányába hajóztak, ahol a nyíláson keresztül újra ki akartak vitorlázni a külső felszínre.
Amikor elérték a külső felszínt, jéghegyes tengerbe értek, és az egyiknek nekiütköztek. Ez Jens Jansennek az életébe került. A hajójuk elmerült, és így elvesztették minden emléktárgyukat, beleértve azokat a térképeket is, amiket a belső Föld lakóitól kaptak. Olaf Jansent egy „Arlington” nevű skót bálnavadász hajó mentette ki.

Senki nem hitte el neki a történetét, mert nem voltak bizonyítékai. Így szellemileg zavarodottnak nyilvánították, és őrizetbe vették. Csak akkor engedték el, amikor kitalált egy történetet a származására vonatkozóan. Amikor hazaérkezett, megtudta, hogy időközben az édesanyja meghalt, így a nagybácsijának mesélte el az igazságnak megfelelően mindazt, amit átélt. De ő beutaltatta egy bolondok házába. Ott töltött Olaf Jansen 28 keserves évet, - bezárva azért, mert olyasmit élt meg, ami ’nem lehetett igaz’. Ugyanis az, hogy mi, itt kívül élő emberek nem a Föld egyedüli uralkodói vagyunk. Csak életének a végén, egy nappal a halála előtt mondta el történetét egy bizalmas barátjának, Willis George Emerson-nak, egy amerikainak, akit még nem is olyan régóta ismert. Azzal a kéréssel mondta el neki a történetet, hogy adja azt tovább.

 

http://spiritufo.ditro.hu/kozmografia/9-magas-fejlett-tarsadalmak-leirasa/145-az-uereges-foeld-agartha 

Tíz évenként látszik a falu

Egy falu ami csak tíz évenként látszik...

Olaszország Atlantiszának is nevezik Fabricche di Caregginét, mely amikor felszínre kerül, kísérteties látványt nyújt. Ekkor turisták tömegei érkeznek.

 

Fabricche di Careggine története az 1300-as évekig nyúlik vissza, ekkor érkeztek brescai kovácsok a területre, hogy egy vasöntödét nyissanak, mely köré szerveződött később a település. Az 1800-as évek elején bezárt a helyi vasmű, és a korábbi, jólétben telt évek után a szegénység és nyomorúság következett.

A lakosság a helyiek a mezőgazdaságban és a pásztorként kezdett dolgozni. A 20. század legelején a gazdaság hirtelen fellendült a közelben nyíló márványbányáknak köszönhetően, amely miatt az Edron-folyón vízerőművet is építettek. Sok lakos a bányákban vállaltak munkát. 1941-ben a Selt-Valdarno-vállalat megkezdte egy, az Edron-folyónál épített erőművek működését segítő duzzasztógát építését. 1947 és 1953 között elkészült a 92 méter magas, 32 ezer köbméter víz megtartására képes gát. Ennek az ára a völgy és egyben Fabricche di Careggine elöntése volt, melynek lakossága ebben az időben 146 főt számlált, akiknek el kellett hagyniuk a települést.

 

A középkori kis csendes falu utcái mentén kőházak sorakoztak, emellett a közelben egy háromlyukú kőhíddal és 1590 óta saját, román stílusú templommal is rendelkezett, mely a San Teodoro nevet viselte. A mesterségesen kialakított tó vizét tízévente egyszer leengedik tisztítás céljából, ilyenkor pedig újra előbukkannak a megüresedett házak, a temető és a templom is láthatóvá válik. 2014-ben várható a tó vizének újabb leeresztése, mely minden bizonnyal ismét tömegesen vonzza majd az utazókat.

utazom.com  

Forrás: http://www.fenyportal.hu/cikk.749.egy_falu_ami_csak_tiz_evenkent_latszik__

11 alapanyagból készül a gyorsétterem sült krumplija

Normál esetben a sült krumplinak három összetevője van: a burgonya, a só és az olaj. Nos, úgy tűnik egy gyorsétterem-láncnál nem ez a bevált módszer.

Tavaly év elején egy gyors étkezde egy átláthatósági kampányt indított, hogy egy egészségügyileg valósághű képet adjanak a fogyasztóknak. Ennek érdekében a cég a honlapján közzétette az ételek összetevőit és azok előállítási módját. Kíváncsiságból utánanéztünk, hogy mi is van a látszólag egyszerűen elkészíthető sült krumpliban.

Meglepődve tapasztaltuk, hogy 11, azaz tizenegy összetevője van a hasábburgonyának. Íme:

Burgonya. – Örömmel fogadtuk, hogy ez a hozzávaló volt először megemlítve.

Repceolaj. – Manapság a repce - amiből később az olaj készült - többnyire genetikailag módosított. Jellegzetes aromája van, kénsavval való finomítás után sárga színű, majdnem szagtalan.

Hidrogénezett szójabab olaj. – Hasonlóan a repcéhez, a szójabab is lehet genetikailag módosított. Mi több, a hidrogénezési folyamat telítetté és egészségtelenebbé teszi a szójafélét. Az olaj felhasználása a kozmetikumok, szappanok, piperecikkek alapanyagától a biodízel üzemanyagon át a festékhigítókig és műanyagokig terjed - olvasható a wikipedia.hu-n.

Pórsáfrány olaj. – Egészséges olajnak tartják számon.

„Természetes aroma.” – Leginkább növényi eredetű ízfokozókat alkalmaznak az étteremláncnál.

Dextróz. – Egy cukorfajta.

Nátrium-pirofoszfát. – Ezt az összetevőt a sült krumpli színének fenntartásáért alkalmazzák. A vegyipari ágazat biztonsági adatainál feltüntetik, hogy fogyasztása igen komoly veszélyeket jelenthet.

Dimetil-polisziloxán. – Habzásgátló szer, a wikipedia.hu szerint használják a kontaktlencsétől kezdve orvosi műszereken, samponokon, síkosító olajokon keresztül egészen hőálló bevonatokig.

Citromsav. – Tartósítószerként veszik igénybe.

Növényi olajak sütéshez. – Egy hét összetevős keverék, mely magában foglalja a repceolajat, a kukoricaolajat, a szójaolajat, a hidrogénezett szójabab olajat, a terc-butil-hidrokinont, a citromsavat, és a dimetil-polisziloxánt. 

Terc-butil-hidrokinon. – A kőolajszármazékot tartósítóként alkalmazzák. Összefüggésbe hozható az asztmával, a bőrbetegségekkel, a hormonális zavarokkal, a hosszú távú állatkísérletekkel, a rák kialakulásával és a DNS károsodásával.

 

Forrás: http://www.fenyorveny.hu/2013/09/11-alapanyagbol-keszul-gyorsetterem.html

A Naprendszer egyik legnagyobb vulkánjára akadtak rá a Csendes-óceánban

A Houstoni Egyetem kutatói egy új, gigantikus méretű vulkánt fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén, amely méreteivel versenyre kelhet a marsi Olympus Monsszal is, a Naprendszer legnagyobb ismert hegyével. A Tamu Massif névre keresztelt formációról felfedezése után sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy egy óriási vulkanikus képződményről van szó. Pontos méreteinek és mibenlétének felderítéséhez szeizmikus méréseket végeztek és furatmintákat vettek kutatók, így derült ki, hogy egy pajzsvulkánról van szó, amely ráadásul a Naprendszer legnagyobb hegyeinek egyike.

A Tamu Massif nagyjából 145 millió éve keletkezett egy Németországhoz hasonló méretű óceáni síkság déli peremén. A hegyet helyenként 22 méter vastagságban borítja megszilárdult láva, és a lávafolyások szerkezete arra utal, hogy a híg anyag gyors ütemben csordult le a hegyoldalon, kialakítva a pajzsvulkánokra jellemző szélesen elterülő, kis emelkedésű domborulatot. Ez azért nagyon érdekes, mert a legtöbb tenger alatti vulkán rétegvulkán, amely nagyon viszkózus lávából és hamuból épül fel. A láva még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna a krátertől, így nagyon magas, meredek hegyoldallal rendelkező felszíni formák jönnek létre.

A mérések alapján a Tamu Massif egyetlen központi kráterrel rendelkezik, és az ezen keresztül lezajló hatalmas kitörések eredményeként épült fel viszonylag rövid idő alatt. Az így létrejövő pajzsvulkán jóval nagyobb, mint Hawaii vagy Izland több vulkánból álló „komplexumai”, és bár az Ontong Java-atoll vagy a Kerguelen-szigetek nagyobb kiterjedésűek, ezeket a szakértők több különálló vulkán egybeépülésének tartják.

A jelenleg ismert vulkánok közül a Tamu Massif legközelebbi rokona az Olympus Mars lehet, amely hozzá hasonlóan pajzsvulkán, és 27 kilométerre emelkedik a környező síkságok fölé. A földi „kistestvér” ehhez képest látszólag igen aprónak tűnik, hiszen mindössze 4400 méter magas, csúcsa pedig két kilométerre a tengerszint alatt foglal helyet.

A kutatók elmondása szerint a magassági adatok ugyanakkor egy kicsit csalókák ebben az esetben, mert míg az Olympus Mons vastag kéreg fölé tudott épülni, addig a Tamu Massif egy jóval törékenyebb, óceáni kéregrészen keletkezett, így jelentős része lenyúlik a köpenybe. William Sager, a kutatás vezetője szerint a tengerfenékből kiálló csúcs olyan, mint egy jéghegy csúcsa: a vulkán teljes magassága eléri a 30 kilométert, térfogata pedig csak 25 százalékkal marad alatta a marsi óriás térfogatának.

ipon.hu

Kanyon Grönland alatt

Hatalmas kanyon a jég alatt

Földünk egyik legnagyobb kanyonját fedezték fel a grönlandi jégtakaró alatt.

A kanyont, mely 800 kilométer hosszú és 800 méter mély, egy nagy folyó alakította ki nagyjából 4 millió évvel ezelőtt, mielőtt a területet elborította volna a jég. A tudósok az éghajlatváltozás kutatása közben véletlenül fedezték fel a jég alatti képződményt.
Jobbra: Meglepő, hogy a felszínt nem koptatták le az egymás utáni eljegesedések.
A völgy hosszabb, mint az arizónai Grand Canyon. Grönland közepétől egészen az északi partvonalig húzódik. Mélyén egy folyó volt a jégtáblák megjelenése előtt, mely a Jeges-tengerbe ömlött. Körülbelül 3 kilométer vastag jég borítja most a területet, mely annyira nagy tömeget jelent, hogy a korábbi 500 méteres tengerszint feletti magasság helyett 200 méterrel a tengerszint alatt fekszik jelenleg Grönland középső területe (a jég alatti egykori szilárd felszín). A kanyon lejtőin napjainkban is a völgy aljába csordogál a csurgalékvíz, mely a sziget északi vége felé távozik a tengerbe, persze a tenger felszíne alatt, így a kanyon fontos szerepet tölt be a térség földrajzában.

Prof. Jonathan Bamber beszámolója a kanyon felfedezéséről

A kutatók valójában azon dolgoztak, hogy az Arktisz további melegedése és az üvegházhatású gázok között újabb kapcsolatokat állítsanak fel. Eközben radarral pásztázták a jég alatti területeket. A gyűjtött adatok tanulmányozása közben bukkantak a kanyonra. A tudósok feltételezése szerint akár néhány baktériumfaj is lehet a jég alatt.
A kanyont emberi szem még sosem láthatta. Ha a jég elolvadna Grönlandon, akkor akár 7 méterrel is emelkedhetne globálisan a tengerszint, ami sok nagy világváros életét örökre megváltoztatná.

Forrás: BBC

Kilenc olyan élelmiszer, amit soha nem lenne szabad újra elfogyasztanunk

Sok a félretájékoztatás az élelmiszerekre nézve, hogy mi milyen hatással van az emberi egészségre, mi hasznos és mi káros. Az egészséges ételek kiválasztása így igen nehézzé válhat. Ebből kiindulva összegyűjtöttünk 9 olyan konkrét élelmiszert, amelyek fogyasztását kerülni érdemes, mert szinte gyakorlatilag semmi tápértékük nincs, egészségügyi előnyöket nem hordoznak, sőt mi több, fogyasztásuk egészségromboló és kockázatos. Íme itt az a 9 étel, amelyek fogyasztása nem ajánlatos abban az esetben, ha valaki  hosszú távú egészségmegőrzésben gondolkodik.
1) Fehér kenyér, finomított liszt. Definíció szerint, a fehér kenyér és a finomított liszt általában mérgezőek a test számára. Minden vitamin, ásványi anyag-, rost-, és más fontos tápanyagoktól megfosztott állapotukban a test számára értéktelennek minősülnek. Emiatt a szervezet nem tudja, hogyan kell helyesen megemészteni és asszimilálni ezeket az úgynevezett élelmiszereket, ami egészségügyi problémákhoz vezethet. A finomított fehér lisztet klórral fehérítik és bromiddal brómozzák. Ez két mérgező vegyi anyag pajzsmirigy és más szervi károsodásokat okozhat.
2) Hagyományos fagyasztott ételek. A legtöbb hagyományosan elkészült fagyasztott étel tele van tartósítószerekkel, feldolgozott sóval, hidrogénezett olajokkal és egyéb mesterséges összetevőkkel. Nem is beszélve arról, hogy legtöbbjük már erősen előfőzött, így tápanyagtartalmuk egyébként is minimálisra csökken. Az pedig, hogy otthon a mikrohullámú sütőben újra felmelegítjük az ételt, annak még a maradék tápértékét is megöli. 10 sokkoló ok arra, hogy elhajitsuk mikrosütőnket
3) Fehér rizs. Úgy mint a fehér kenyérből, a fehér rizsből is eltávolították már a legtöbb tápanyagot. A barna rizs azért barna, mert a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát” (korpa és csíra), emiatt nagyobb a tápértéke. A fehér rizsből a korpa és a csíra, e két természetes komponens hiányzik. Még az úgynevezett “dúsított” fehér rizs is hiányos tápanyagokban, a test még mindig másképp dolgozza fel, mint a barna rizst, amely lassabban szívódik fel és nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet sem.
4) A mikrózható pattogatott kukorica. Egyaránt kedvelt rendszeres mozibajárók és nassolók körében, azonban egyike a legkevésbé egészséges élelmiszereknek. Gyakorlatilag a kukoricamagon kívül minden összetevője: a feldolgozott só és tartósítószerek, ízfokozók, egészségtelenek és betegségeket generálnak. Ezen felül, a mikrohullámozható popcorn egy diacetil nevű kémiai anyagot is tartalmazhat, amely ténylegesen pusztítja a tüdőt. Ha szereted a pattogatott kukoricát, próbálj bio kukoricát venni amit egy edényben magad is kipattogtathatsz kókuszolajban, vagy fűvel táplált állat tejéből készült vajban. Hintsd meg rózsaszínű himalája sóval.
5) Pácolt húskészítmények, nitrátok, nitritek. Felvágottak, kolbászok, virslik, bacon szalonna és sok más boltban fellelhető feldolgozott hús tele van nátrium-nitrittel és más vegyi tartósítószerrel, amelyek összefüggésbe hozhatók a szívbetegségek és a rák kialakulásával. Ha húst szeretnél enni, maradj a kezeletlen, nitrit és nitrát-mentes fajtáknál és lehetőleg azokat válaszd, amelyek házi, fűvel és nem hormonokkal táplált állatokból származnak.
6) A legtöbb hagyományos fehérje-, és energia- szeletek. Mellesleg gyakran úgy forgalmazzák őket, hogy úgy tűnhet ezek a kis “csokik” rettenetesen egészségesek. De gyakrabban, mint nem, az étkezést helyettesítő szeletek feldolgozott szójafehérjét, finomított cukrot, hidrogénezett zsírt, és egyéb káros adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához. Nem minden fehérje-és energia-szelet rossz, persze el kell olvasnunk a címkét a hátoldalon és értelmeznünk kell, hogy mit vásárolunk.
7) Margarin. Rejtetten mindenféle feldolgozott ételben benne van. A margarin, egy hidrogénezett transz-zsír-olaj minden áron kerülendő. A közhiedelemmel ellentétben, a vaj és telített zsírok általában nem egészségtelenek, különösen, ha azok kukorica és szója takarmány helyett füvön legeltett állatoktól származnak. Azonban  ha az  állati eredetű zsírok nem a kedvenceid, a legjobb alternatíva az extra szűz kókuszolaj vagy olívaolaj használata lenne. Felejtse el a margarint! 10 egészséges érv a vajfogyasztás mellett
8) Szójatej és a szója alapú hús helyettesítők. A modern idők egyik legnagyobb egészségügyi csalása a szója őrület. Ne dőljünk be ennek a hóbortnak. A legtöbb szója adalékanyagot egy hexán nevű mérgező vegyület felhasználásával dolgozzák fel, amely szoros kapcsolatban áll születési rendellenességek, szaporodási problémák és a rák kialakulásával. A meg nem erjesztett szója ösztrogéntartalma igen magas, amely felboríthatja a test természetes hormon egyensúlyát.
9) Semmi diétásat. A sok úgynevezett “diétás” termék a piacon mesterséges édesítőszereket, aszpartámot, szukralózt, szacharózt stb. tartalmaz. Ezeket az édesítőszereket neurológiai károsodás, emésztőrendszeri problémák és endokrin zavarok megjelenésével hozták összefüggésbe. Sok diétás termék hozzáadott vegyi ízesítőanyagokat is tartalmazhat, amelyek a zsír és más természetes összetevők eltávolítása miatt kerültek beléjük, hogy mesterségesen csökkentsék kalóriatartalmukat. Ehelyett maradj az egészértékű élelmiszereknél, amelyek előállítása olyan közel van a természethez, amennyire csak lehetséges, beleértve a magas zsírtartalmú ételeket is. Tested meglepően jól fog reagálni rájuk. Édesítőszer, egy új fajta betegségokozó
Forrásanyag:

• http://www.naturalnews.com/038467_foods_avoid_processed_meat.html
• http://www.rd.com/slideshows/15-foods-you-should-never-buy-again/