Luca széke
December 13. – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör egyik legérdekesebb
napja. Magyar nyelvterületen „gonoszjáró nap”-nak is tartják, ezen a
napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni. Számos
népszokás alakult ki, melyek közül a Luca szék készítése az egyik.
A Luca szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt
pentagramma vagy pentalfa (németül trudenfuss vagy alpfuss), magyarul
boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré irt öt egyenlő szárú
háromszögből kialakuló csillag.
A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát
megtartsa. December 26-án az éjféli misére a „mesterek”, (rendszerint
fiatal emberek), a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket,
majd ráállva, megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor
szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett
hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután
a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák
széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés
közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett
szedegetniük és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán
otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett és
ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a
fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette.
Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába
vágnia, a söprűt pedig keresztbe állítania, hogy minden rontástól védve
legyen.
A Luca ostor ennek a népszokásnak egy változata, amit úgy kellett
elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet
csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostor hangjára
odagyűltek a boszorkányok.
Bocz János dombóvári fafaragó tanító, népi iparművész kutatásai és az ő
elődeinek elbeszélése nyomán a Luca szék elkészítéséhez a következő
anyagokat kell felhasználni. 13 darabból kellett állnia és 13 napig
készítették.
Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú.
A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rudai bükk, fekete dió és szelíd dióból vannak.
A csapok:
• 2 db fenyő, vörös- és lucfenyő,
• 2 db hárs, aprólevelű, nagylevelű,
• 1 db cseresznye,
• 1 db gyertyán,
A Luca széke készítését december 13-án kezdik el és kilencféle fát
használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt,
akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek
tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy
műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy
„Lassan készül, mint a Luca széke”.