Szakrális geometria: Élet virága

Szakrális geometria: Élet virága

Az erők harmonizálásának, illetve a harmóniába kerülésnek, a tökéletesedésnek, a Nagy Egésszel való egyesülésnek a szimbóluma az Élet Virága. Ez a jelkép az asztrális geometria segítségével mutatja be ennek az egyesülésnek a stációit dimenziókban és a matematika nyelvén elmagyarázva. Ennek a szimbóliumnak (nem elírás: valóban szimbólium) az eredetije Abüdoszban található.

Az Élet Virágában legbelül hét színes kör látható. Tulajdonképpen hét kört vonz be a figyelem energiájával, mert ez a hétféle szín építi fel a fizikai életet. Az Élet Virága egy élő jelkép. Egy kapu az anyagi lét és az anyagtalan lét között, vagyis a fizikai élet és a fizikai életen túli síkok között. Az életben egészében véve minden energiából áll, maga az élet is tulajdonképpen energia. Az már a fény rezgésszámától függ, hogy milyen színt látunk.

Több kutató is vizsgálta az Ozireion (Ozirisz templomának) falán található Élet Virágának nevezett jeleket és arra a következtetésre jutottak, hogy azokat vagy belesütötték, vagy lézerrel beleégették a falba. Ma sem tudnánk egykönnyen, ilyen precízen belevésni ezt az összetett szimbólumot a falba, mivel anyaga vörös gránit, amely a világ egyik legkeményebb természetes kőzete.

Az Élet Virága szimbólum akkor működik igazán, amikor fel van energetizálva és rá van hangolva az ember aurájára. Ezért javasoljuk a megfelelő arányok szerinti Élet Virága medál elkészítését a tanulóknak és a fejlődni vágyóknak. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely egy magas rezgésű elvet, egy teremtési folyamatot szimbolizál. Azért fontos az energetizálás, mert az Élet Virágának rezgése és az emberi aura rezgése között az energetizás hatására kialakul egy híd, ami felhasználhatóvá teszi a szimbólum lényegét. Ez a szimbólum a harmonizálást és a környezetünkkel való kiegyensúlyozott kapcsolat kialakulását segíti elő. Hogyha ez a kapcsolat fennáll a környezetünkkel, akkor jön az isteni energia, a kreatív energia kiáradása, ami támogatja a tudatra ébredésünket, vagyis a megvilágosodást.

Az abüdoszi templom a reinkarnáció, a lélek újra testet öltésének tanát tárja fel. Az Oziriszről elnevezett korszak az emberi tudat evolúciójának egyik állomása. A papok Abüdoszban tanulták meg, hogy az emberben lakozó isteni szikra, a lélek újra és újra testet ölt azért, hogy tudását gyarapítsa. Nem csak a földi dolgokról szóló ismeretszerzésre gondoltak, hanem a több kiterjedésű univerzum tudására, mely a magasabb dimenziókat és a halál utáni életet is felöleli. Céljuk a tudatlanság megszűntetése és az isteni tudás állapotának elérése volt. Tisztában voltak azzal, hogy hosszú évezredek állnak rendelkezésükre, hogy ezt a tudati evolúciót bejárják.

Az emberi tudat mindaddig félelemben és félreértésben él, amíg meg nem ismeri a valóságot. Ozirisz azért is jelképezte ezt a korszakot, mert ő már meghalt és feltámadott, vagyis megtapasztalta a halandóságot és elérte a halhatatlanságot. Ozirisz mint szimbólum az emberi természet kettősségének alkotóeleme. Az ő fia Hórusz, aki atyja nyomdokain lépdelve kívánja elérni a halhatatlan, isteni természetét. Az emberi tudat éppen most lép át evolúciójának következő, Hóruszról elnevezett szakaszába.

Abüdoszban ezért megtanították a papoknak, hogy hogyan kell oldani a múlt terheit. Ezt hívhatjuk egyfajta karma-oldásnak. Ma is megvannak e karma tisztító energiák a templom erre kijelölt szent helyiségeiben. Miközben lépésről-lépésre megszabadul az ember a múltból hozott karmájától, egyre magasabb rezgésszintre és tudatszintre kerül. Teljesen átértékelődik benne az élet. Másfajta szeretetet, másfajta szükségleteket, másfajta érzelmeket és gondolatok él át, mivel tudata egyre inkább eloldódik a problémáktól, illetve a problémáknak látszó folyamatos minősítésektől. Ezt hívhatjuk tökéletesedésnek. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely a magas rezgésű kreatív elvet, a teremtési folyamatot szimbolizálja.

 

Forrás: http://www.fenyorveny.hu/2013/04/szakralis-geometria-elet-viraga.html

A Napon csillagkapu van?

Csillagkapu?

Egyes vélemények szerint ez a különös jelenség egy teljesen új dolog, de az alábbi infókból kiderül, hogy ez bizony már a maják idejében is ismert volt. A videó magyar feliratos.

Forrás:http://szepjovot.blogspot.hu/2012/07/napon-csillagkapu-van.html

 Június 28-án mágneses viharra számíthatunk

Június 28. és 29. között geomágneses viharra számíthatunk a Földön. Kiváltó oka a Napból kiinduló napszél, de a folyamat pontos lezajlása nem ismert., tájékoztat a RIA Novosti.

A geomágneses vihar az űridőjárás jelentős összetevője. A napszél nyomásának növekedésével a Föld mágneses tere a napszél érkezése felőli oldalon benyomódik, és a napszél nagyobb energiát ad át a földi magnetoszférának. Ez a plazmaáramlás növekedésével jár, amit a magnetoszférában lévő elektromos terek mozgatnak. Megnövekszik az elektromos áram értéke a magnetoszférában és az ionoszférában is. A geomágneses vihar fő fázisában ennek az elektromos áramnak a mágneses tere kifelé tolja a magnetoszféra és a napszél határát. A napszél rendkívül nagy sebességgel áramlik, akár a 400 km/szekundumot is elérheti.

A kiváltó ok a Nap koronakidobódása (angolul: coronal mass ejection - CME), vagy a napszél „nagysebességű áramlás”-a (co-rotating interaction region - CIR), ami a Nap felszínén lévő gyengébb mágneses térből ered. A CME által keltett geomágneses viharok gyakoribbak napfolt-maximum idején, míg a CIR által keltett viharok napfolt-minimum idején.

A geomágneses vihar gyakran órák alatt keletkezik és csak napok múlva áll helyre a földi mágneses tér korábbi állapota.

Hogy mit is jelent ez? Általában ez a jelenség zavarokat okozhat az elektromos berendezések működésében, beleértve a mobiltelefonokat is. A szakemberek szerint az ilyen viharok nagyon veszélyesek az űrben elhelyezett műholdakra nézve, de a repülőgépek technikai berendezését is zavarhatják, ez viszont nem veszélyezteti az utasok biztonságát.

Forrás: fényörvény.hu

 Óriási piramisokat és szfinxeket találtak a Bermuda háromszögben

 

 

Két tudós, Paul Weinzweig és Pauline Zalitzki Kuba partjainál kutatnak és egy merülő robot segítségével, megerősítették, hogy egy hatalmas város van az óceán alján.Egy ősi város amely magában foglal több szfinxet, és legalább négy óriási piramist és egyéb építményeket. Az egykori épületek most 600 méter mélyen vannak a víz alatt. Az állítják ez lehetett Atlantis. A piramisok és szfinxek nagyobbak, mint az Egyiptomban találhatóak, és ősi szimbólumokat és piktogramokat fedeztek fel rajtuk.

 

Forrás: fényörvény.hu

 Hatalmas koronalyuk a Napon

A NASA mai, június 20-i  UV-felvétele a Napról :

A kép önmagáért beszél, több vonatkozásban is :

1. Ilyen méretű koronalyukat nem lehet magyarázni természetes folyamatokkal ( pontosabban az eddig szokásos napfizikai panel-magyarázatokkal )

2. Szinte kinyílik a Nap, amely mögött egy belső űr ( egy belső Naprendszer ) képe tárul fel!

Lásd még ehhez kapcsolódóan : 

http://www.spiritufo.ditro.hu/narcisio-genovese-egyeduelallo-mars-kueldetese-2-resz

http://www.spiritufo.ditro.hu/kozmosz-letagadott-valtozasairol/12-a-valodi-naprendszer-kutatas/137-a-nap-kettevalasa-megkezddoett

http://www.spiritufo.ditro.hu/kozmosz-letagadott-valtozasairol/12-a-valodi-naprendszer-kutatas/172-mar-a-2012-juliusi-augusztusi-nap-aktivitas-is-elsoepoerhette-volna-a-foeldi-eletet

http://www.spiritufo.ditro.hu/kozmosz-letagadott-valtozasairol/22-2011-2012-2013-alapvet-valtozasairol/126-a-nap-atalakulas-egyertelm-bizonyiteka
Forrás: spiritufo.ditro.hu

Sajónémeti várhegy

Sajónémeti vár
A Várhegy látképe
Ország	Magyarország
Mai település	Sajónémeti
Tengerszint feletti magasság	260 m
Állapota	elpusztult
Elhelyezkedése
Sajónémeti vár Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 23′ 23″ (térkép)
é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 23′ 23″

A Sajónémeti vár mára elpusztult vár a Upponyi-hegység északi lejtőjén. Sajónémeti keleti szélén található.
Elhelyezkedése A vár a Sajó jobb partján, a falu keleti szélén, a temető feletti Temetőhegy vagy Várhegy nyergében fekszik.

Története

A vár két, egymástól független mottéból áll. Sándorfi György szerint a kisebbik a tatárjárás előtt, a nagyobbik a 13-14. században épült. A várat a Felvidékre a 15. században betelepedő husziták, talán Jan Giskra vezetésével egy nyugati védművel és lőrésekkel megerősítettek. 1459-ben Mátyás király seregei megostromolták és elfoglalták a várat, mely a harcok során valószínűleg megsemmisült, ugyanis későbbi forrásokban nem szerepel.
A földhalomvár és a huszita erősség egymáshoz való viszonyát csak régészeti ásatás tudná megnyugtatóan tisztázni.
A falu mai temetőjében talált épületmaradványok a lakosság szerint Mátyás király egykori vadászkastélyának romjai, melyet a sajópüspöki templom építéséhez bontottak le a 18. században.

Feltárása

A várban régészeti feltárást nem folytattak. Szintvonalas felmérését Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el. A romokat korábban tévesen a sajóvelezdi várral azonosították^[1].

Leírása

A Várhegy anyaga márga és agyag. Északon a Sajó határolja, nyugati és déli oldala meredek, keleten egy gerinc kapcsolja az Aszóhoz. A vár alakja egy hosszan elnyúló háromszög, mely északnyugatról délkelet felé terjed a gerincen. Központi része egy 22x16 méter kiterjedésű, 5 méter magas csonkakúp alakú domb, melynek északi részén kutatás nyomai fedezhetőek fel. Itt középkori edénytöredékek és mészhabarcs kerültek elő. A központi kúpot három további, 1,5 méter magas kúp és két távolabbi 1 méter magas halom veszi körbe. A nyugati kúptól 50 méterre egy újabb háromszög alakú kúp található.
A vár sáncai jó állapotban maradtak fenn, területén kőből készült fal nyomai nem észlelhetőek. A központot hármas sáncrendszer veszi körül, a vártól nyugatra és északra pedig egy-egy kisebb sáncokkal határolt terület található. A földvár tetejére Pyrker János László egri érsek a 19. század első felében egy öntöttvas keresztet emeltetett. A lakosság elbeszélése szerint a vár alatt alagútrendszer húzódik, melynek a faluban található pincékben van mára befalazott kijárata.

Ez a szöveg a magyar Wikipédia Sajónémeti vár című szócikkéből származik (a változat dátuma: 2013. május 12.). A CC-BY-SA-3.0 licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Sajónémeti temploma

"Kőből épült templomot már egy 1246-os oklevél is említ Sajónémetiben. Ennek építése valószínűleg a Miskóc nemzetség nevéhez fűződik, akik birtokot is szereztek a településen. A legrégebbi plébániai dokumentáció szerint 1333-ban kőtemploma volt a településnek, önálló plébániával. 1616-ban súlyos tűzvész pusztította el a falut. A templomról szóló következő adat a 18. század első éveiből való, melyet Genthon István művészettörténész munkájában így olvashatunk: "Templomrom, támpilléres, torony nélkül, homlokzatán copf-oromfal, egyenes záródású szentély."
A templomot 1729-ben újjáépítették barokk stílusban, a homlokzat előtti fatoronnyal. 1861. április 17-én ismét tűzvész pusztított a faluban. A templomot 1867-ben építették újjá. Elődeihez híven Szent Péter és Szent Pál apostolok nevére van felszentelve. Tornyát 1912-ben újították fel, s alakították jelenlegi formájára. Utolsó belső renoválása 1965-ben volt, de az eredeti festést nem másították meg. Három részre van tagolva a belső boltozata, melyre bibliai jeleneteket festettek. Az első boltíven az utolsó vacsora képe, középen Urunk mennybemenetele, a szentély mennyezetén pedig Mária megkoronázása látható. Főoltára fából készült, oltárképe háromszárnyú-oltárképre emlékeztet, melynek közepén Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázoló oltárképet festett "Sajósy 1867" aláírással, Sajósy Alajos festőművész. Balra Jézus Szentséges Szíve, jobbra Szűz Mária Szentséges szíve látható fából faragott szobrokon. A hajóban bal oldalon az 1902-ben készült Lourdes-i oltár helyezkedik el, jobb oldalon pedig az 1800-as évek végéről való Fájdalmas oltár található. Megtalálható a templomban Szent István, Szent Rita, Szent Antal és Kis Szent Teréz szobra is. Az előcsarnok jobb oldalán különálló helységben található a Betlehem. Élőképként elevenedik meg Jézus születésének éjszakája 26 db 10–15 cm nagyságú bábusoron keresztül. Orgonája az 1700-as évekből való, igazi műkincs.
Tornyában 3 harang található, amiket 1923-ban öntöttek Sopronban. Az elődeit a harangoknak az első világháború idején, 1914-ben vitték el. A falu a háborúban elesett katonáknak emlékművet emelt 1937-ben. Alkotója:Kallós Ede szobrászművész. Később erre kerültek rá a második világháború elesett katonái, s polgári áldozatainak nevei, s az 1956-os forradalom áldozatainak nevei is. Sajónémeti 1991 óta önálló község."

Ez a szöveg a magyar Wikipédia Sajónémeti című szócikkéből származik (a változat dátuma: 2013. január 19.). A CC-BY-SA-3.0 licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.