Egy kis töri Kisfalumról!!!!!

Neve német település emlékét őrzi. A község neve először 1219-ben fordul elő Nemhy alakban írva, a Váradi Regestrumban. A 13. században Nymti, Nymthy, Nemti alakot találunk. 1413-ban már Nemethy, s a 15. századtól már mint Sajónémeti szerepel. Önállópallosjoggal bíró település volt. Fényes Elek írja Sajónémeti ismertetésénél: „A helység felett egy magas hegyen, melyet a lakosok Óvár-hegynek neveznek, van egy régi huszita váromladék. A néprege mondja, hogy Hunyadi Mátyás is e várban tanyázott. Ezen várnak helyén Pyrker János László, egri patriarcha érsek egy keresztet állíttatott.”

Gömör vármegye történetében olvashatjuk, hogy a csehek elfoglalták Sajónémeti várát, s onnan csak 1459-ben sikerült kiverni őket. A várat Mátyás parancsára utána földig rombolták. A temető helyén állt Mátyás vadászkastélya, aminek köveit később a sajópüspökitemplom építéséhez hordtak el. Eger török megszállása után a török kirabolta és elpusztította a falut 1556-ban. Később azonban ismét benépesült.

Templom

Kőből épült templomot már egy 1246-os oklevél is említ Sajónémetiben. Ennek építése valószínűleg a Miskolc nemzetség nevéhez fűződik, akik birtokot is szereztek a településen. A legrégebbi plébániai dokumentáció szerint 1333-ban kőtemploma volt a településnek, önálló plébániával. 1616-ban súlyos tűzvész pusztította el a falut. A templomról szóló következő adat a 18. század első éveiből való, melyet Genthon István művészettörténész munkájában így olvashatunk: „Templomrom, támpilléres, torony nélkül, homlokzatán copf-oromfal, egyenes záródású szentély.”

A templomot 1729-ben újjáépítették barokk stílusban, a homlokzat előtti fatoronnyal. 1861. április 17-én ismét tűzvész pusztított a faluban. A templomot 1867-ben építették újjá. Elődeihez híven Szent Péter és Szent Pál apostolok nevére van felszentelve. Tornyát1912-ben újították fel, s alakították jelenlegi formájára. Utolsó belső renoválása 1965-ben volt, de az eredeti festést nem másították meg. Három részre van tagolva a belső boltozata, melyre bibliai jeleneteket festettek. Az első boltíven az utolsó vacsora képe, középen Urunk mennybemenetele, a szentély mennyezetén pedig Mária megkoronázása látható. Főoltára fából készült, oltárképe háromszárnyú-oltárképre emlékeztet, melynek közepén Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázoló oltárképet festett "Sajósy 1867" aláírással, Sajósy Alajos festőművész. Balra Jézus Szentséges Szíve, jobbra Szűz Mária Szentséges szíve látható fából faragott szobrokon. A hajóban bal oldalon az 1902-ben készült Lourdes-i oltár helyezkedik el, jobb oldalon pedig az 1800-as évekvégéről való Fájdalmas oltár található. Megtalálható a templomban Szent István, Szent Rita, Szent Antal és Kis Szent Teréz szobra is. Az előcsarnok jobb oldalán különálló helységben található a Betlehem. Élőképként elevenedik meg Jézus születésének éjszakája 26 db 10–15 cm nagyságú bábusoron keresztül. Orgonája az 1700-as évekből való, igazi műkincs.

A falu a temetőből nézve

Tornyában 3 harang található, amiket 1923-ban öntöttek Sopronban. Az elődeit a harangoknak az első világháború idején, 1914-ben vitték el. A falu a háborúban elesett katonáknak emlékművet emelt 1937-ben. Alkotója:Kallós Ede szobrászművész. Később erre kerültek rá amásodik világháború elesett katonái, s polgári áldozatainak nevei, s az 1956-os forradalomáldozatainak nevei is. Sajónémeti 1991 óta önálló község.

Sajónémeti látképe

Címer leírása

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében jobbra forduló, ágaskodó, mancsában kivont kardot tartó arany oroszlán lebeg. A pajzson rostélyos katonai sisak, háromlombú, arany koronával, amelyből a pajzson lévőhöz mindenben hasonló, de növekvő oroszlán emelkedik ki. A sisaktakaró mindkét oldalon vörös-ezüst. A pajzs alatt egy szalag lebeg Sajónémeti felirattal.

A címer a feudális kori községi pecsét ábráját idézi, eleget téve így a tartós használat követelményének, s ezáltal az önkormányzat előzményeire és régi voltára emlékeztet. Ugyanakkor az elődök szándéka szerint utal a kisnemesség szerepére is nemcsak a község, hanem az egész megye múltjában.

Népcsoportok

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

• Földvár. A község keleti oldalán helyezkedik el. Északról a Sajó határolja. Nyugatra Sajónémeti házai, délről hegyoldal.
• Római katolikus templom. Szent Péter és Szent Pál apostolok a védőszenjei.
• Kápolna IV. Béla király menekülésének emlékére. A tatárok elől menekülő IV. Béla a hagyomány szerint ezen a helyen pihent meg. Ózd felől a falu elején bal oldalt található.
• Hősi emlékmű
• Millenniumi emlékpark